A Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakosztályának 2014. június 5-i szekcióülése

A Magyar Jogász Egylet Biztosítási Jogi Szakosztálya 2014. június 5-én rendezte meg nagy érdeklődés mellett „Az akváriumtól Armageddonig”, Áttörés a vezető tisztségviselők felelősségében? című szekcióülését.

Dr. Csurgó Ottónak, a Biztosítási Jogi Szakosztály társelnökének a köszöntőjét követően Dr. Vékás Lajos, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja tartott előadást, aki kiemelte, hogy ehhez a problémakörhöz a Ptk.-ban négy paragrafus kapcsolódik; három paragrafus a jogi személyek könyvében, míg egy paragrafus a deliktuális felelősség szabályai között. Noha az alapállás nem változott meg, tartalmi módosulások megfigyelhetők.

A Ptk. 3:24. §-ában található rendelkezés lényegében nem változott, azonban tartalmi módosulást a szerződésszegés új szabályai (6:142. § és 6:143. §) jelentik. Az előadó szerint ez a gyakorlatban rettentő szigorítást nem jelent. A megtérítendő károkkal kapcsolatban rámutatott arra, hogy a tényleges kárt meg kell téríteni, míg a többi kár esetében a feladat elvállaláskori előreláthatóság bír jelentőséggel. Az előadó kitért a Ptk. 3:2. § (1) bekezdésében található szabályra is, melynek tartalma nem változott. Továbbá a Ptk. 3:118. §-ának rendelkezései érdemelnek említést, azonban ez a szabályozás korábban is megvolt, tehát változást nem eredményez.

A Ptk. 6:541. §-ban található új szabály, azonban annak helyes értelmezésénél nem szabad azt figyelmen kívül hagyni, hogy az a szerződésen kívüli károkozás szabályai között, azon belül a Felelősség más személy által okozott károkért című fejezetben található. A szabály újdonsága az, hogy a vezető tisztségviselő a szerződésen kívül a vezető tisztséggel összefüggésben harmadik személynek okozott károkért a jogi személlyel egyetemlegesen felel, vagyis az új szabály a károsult számára elvileg megnöveli azt a vagyoni potenciált, amiből a kártérítési igénye kielégíthető, illetve ezen szabálynak preventív jellege is van. Azzal az előadó egyetértett, hogy a megfogalmazás szórendje nem jó, ugyanis az helyesen az lenne: … a jogi személy a vezető tisztségviselővel egyetemlegesen felel. Kérdés az, hogy mit jelent a vezető tisztségviselői jogviszonnyal összefüggésben okozott kár: például az, hogy a vezető tisztségviselő üzleti tárgyaláson során ellop valamit, vagy pedig az az eset, amikor olyan határozatot hoz a jogi személy a vezető tisztségviselő közreműködésével, ami környezeti kárt okoz. Tehát ez a szabály nem azt jelenti, hogy a jogi személy károkozásáért a vezető tisztségviselő felel, hanem a vezető tisztségviselő károkozásért felel a jogi személy.

Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Magyar Jogász Egylet elnöke előadásában kitért arra, hogy sokkal differenciáltabb a kérdés, mint amiről Dr. Vékás Lajos akadémikus beszélt. Figyelemmel kell arra lenni, hogy a vezető tisztségviselő megbízási és munkaviszony alapján is elláthatja e tevékenységét, sőt kérdéses, hogy mi a helyzet a felügyelőbizottság felelősségével, főleg ha ügydöntő felügyelőbizottságról van szó.

Az előadó az egyesület vezető tisztségviselőjének a felelősségével kapcsolatban a Ptk. 3:86. §-ára is felhívta a figyelmet.

A Ptk. 6:142. §-ának vezető tisztségviselő felelősségére való alkalmazásával kapcsolatban kifejtette, hogy nehezen határozható meg az ellenőrzési körön kívüliség, sőt amikor a vezető tisztségviselő manageri szerződést köt, lényegében semmit sem lát előre. Továbbá a vezető tisztségviselő alapvetően a szolgáltatás tárgyában nem tud kárt okozni, csakis az előreláthatóság bizonyítása esetén merülhet fel a vezető tisztségviselő szerződéses felelőssége. Következésképpen ha a bíróság szövegszerűen alkalmazza ezen rendelkezéseket, akkor alig lehet a vezető tisztségviselőt felelősségre vonni.

A Ptk. 6:541.§-ával összefüggésben rámutatott, hogy az éppen azt jelenti, hogy ha a vezető tisztségviselő döntéseket hoz, és ezzel harmadik személynek kárt okoz, akkor a jogi személy és a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felelős. Vagyis ez a vezető tisztségviselő felelősségének jelentős szigorítását jelenti. Tehát másként értelmezi Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár ezt a szabályt, mint Dr. Vékás Lajos akadémikus.

Dr. Bárdos Péter referátumát azzal kezdte, hogy sokan vannak jelen a szakosztályi ülésen, ami annak a jele, hogy a Ptk. 6:541. §-ának értelmezésével kapcsolatban problémák merülnek fel. Az előadó inkább Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár álláspontjával ért egyet, vagyis nem dőlhet hátra az ügyvezető. Az ügyvédek számára pedig fontos az, hogy mi a vezető tisztségviselő jogviszonyának a tartalma, vagyis megbízási szerződés vagy munkaszerződés keretében látja-e el ezt a tisztséget. Az is kérdéses, hogy mit jelent a vezető tisztségviselői jogviszonnyal összefüggésben kitétel. Az előadó két esetcsoportot különböztetett meg: 1) a vezető tisztségviselő cége képviseletében egy szerződéses kapcsolat keretében okoz kárt; erre alkalmazható-e a Ptk. 6:541. §-a, illetve ha megbízott a vezető tisztségviselő, akkor a megbízotti felelősség szabályai szerint? 2) a vezető tisztségviselő nem a szerződés megkötése érdekében jár el, például cégautóval a vezető tisztségviselő kárt okoz szerződésen kívül; kérdés, hogy ekkor a Ptk. 6:541. §-át hogyan alkalmazzuk; a biztosítóknak sem könnyű, továbbá a jelenleg elérhető biztosítások igen drágák és szűk körűek.

Dr. Tóth Krisztina, az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vállalati kockázatvállalási vezetője kifejezetten a biztosítási kérdéseket emelte ki előadásában, vagyis a vezető tisztségviselők tevékenységére köthető biztosításokról beszélt. Az megfigyelhető, hogy a biztosítókat a vezető tisztségviselők ajánlatkérésekkel bombázzák, de még viszonylag kevés szerződéskötésre került sor. Ezen szerződések feltételrendszere angolszász típusú, a vezető tisztségviselő magánvagyonát védi, vagyis dologi károkra és személyi sérülésre ez a biztosítás nem nyújt fedezetet. Ezek a biztosítások tehát csak pénzügyi veszteségre vonatkoznak. Érdekes kérdés, hogy hogyan alakul a biztosítási fedezet akkor, ha a vezető tisztségviselő egyéb tevékenységet is végez.

Ez a típusú biztosítás az USÁ-ból jött át. Az USÁ-ban ezen biztosítás kialakulását elősegítette az elaprózódott részvényesi struktúra, a közvetlen keresetekre és a csoportperre vonatkozó szabályok. Az USÁ-ban az a cél fogalmazódott meg, hogy átláthatóbbá tegyék a cégek pénzügyi beszámolóját, melynek keretében szigorították a könyvvizsgálat szabályait, valamint a hatósági ellenőrzéseket is szigorították.

A biztosítási fedezet részét képezi az, ha hatóság bírsággal sújtja a vezető tisztségviselőt. Ami az önrészesedés kérdését illeti, általában nem alkalmaznak ilyet Magyarországon. Az előadó érdekességképpen megemlítette, hogy Németországban kötelező az önrész alkalmazása. A biztosítási fedezet általában igen különböző, de megállapítható az előadó szerint, hogy a limitösszegek inkább magasabbak. A jogvédelmi kockázatokra is általában fedezetet nyújt ez a biztosítás.

Az előadást követően kérdések feltételére volt lehetőség. Az egyik ügyvéd kolléga azt kérdezte, hogy miért maradt ki az új Ptk.-ból a régi Gt. 30. § (1) bekezdésében szerepelt szabály, miszerint: A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott. Egy másik ügyvéd kollega azt kérdezte, hogy ha a vezető tisztségviselő egyben a cég többségi tulajdonosa, akkor szavazhat-e. Dr. Szabó Szilvia, az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vezetője jogtanácsosa arra volt kíváncsi, hogy miért kellett speciális deliktuális tényállást megalkotni a vezető tisztségviselőkre.

Dr. Vékás Lajos akadémikus válaszában leszögezte, hogy a Kormány a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozásába nem szólt bele. A kodifikáció során nem akartak olyan szabályt megalkotni, mint ami Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár értelmezése. A Gt. 30. § (1) bekezdésében lévő szabály kihagyása tudatos döntés eredménye volt. Dr. Vékás Lajos szerint a jogtudósoknak kellene egységesen fellépni a Ptk. 6:541. §-ának értelmezésével kapcsolatban.

Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár szerint módosítani kellene a Ptk. 6:541. §-át, vagy akár el is lehetne hagyni, sőt a vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó korábbi szabályozást jobbnak tartotta. Mindazonáltal pánikra nincsen ok. Ami a többségi tag és egyben vezető tisztségviselő szavazati jogát illeti, Dr. Sárközy Tamás szerint ez a tag szavazhat, mivel nem helyes értelmezés az, ha ilyen esetben például az 1%-kal rendelkező tag szavazhatna kizárólag. Ügyvédként célszerű egyetemlegesen perelni a céget és vezető tisztségviselőjét, legfeljebb a végrehajtásnál kell dönteni, hogy az ki ellen kerüljön megindításra.

Dr. Fuglinszky Ádám egyetemi docens hozzászólásában kifejtette, hogy a vezető tisztségviselő szerződése gondossági kötelem, vagyis a téves üzleti döntés, még ha kárt is okoz a tárasaságnak, önmagában nem váltja ki a vezető tisztségviselő felelősségét.

Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár egyetértett azzal az állásponttal, hogy önmagában a téves üzleti döntés, ha gondos ügyvitel ellenére kárt is okozott, még nem jelent a 6:142. § szempontjából releváns károkozást. Ezzel Dr. Vékás Lajos akadémikus is egyetértett.

Dr. Csurgó Ottó zárásképpen felhívta a jelenlévők figyelmét XIII. AIDA BUDAPEST Biztosítási Kollokviumra, melynek témája a sérelemdíj.

A beszémolót készítette: Dr. Pataky Tibor

Beszámoló a HILA-AIDA közös konferenciájáról (2014. május 7-9., Athén)

Az AIDA (Association Internationale de Droit des Assurances) legutóbbi tudományos konferenciáját a HILA-val (Hellenic Insurance Law Association) tartotta Athénban, 2014. május 7. és 9. között. A rendezvény a „Life, Health and Pension Insurance in the New Economic Environment” (Élet-, egészség- és nyugdíjbiztosítások egy új gazdasági környezetben) témakörre épült.

Az első napon az AIDA különböző bizottsági üléseztek. Először az AIDA World Executive Committee (AIDA „Világ” Végrehajtó Bizottság), majd az AIDA World Presidential Council (AIDA „Világ” Elnökségi Tanács), végül az AIDA Europe Committee (AIDA Európai Bizottság) tanácskozott.

A második napon tartották az AIDA World Working Parties (AIDA „Világ” Munkacsoportok) különböző szekcióüléseit. A „Personal Insurance and Pension” (Személybiztosítások és Nyugdíj) munkacsoport (levezető elnök: Teresa Rodríguez de las Heras Ballell, Universidad Carlos III, Madrid) előadója Tőkey Balázs volt, az ELTE Polgári Jogi Tanszékének tanársegédje. Előadásában arról beszélt, hogy hogyan lehet hasznosítani külföldi jogrendszerek szabályozásának és gyakorlatának tapasztalatait a hazai szabályozás értelmezéséhez és felülvizsgálatához. A téma aktualitását az új Ptk. egészségbiztosítási szerződésre vonatkozó szabályozásának hatályba lépése adta, ugyanis e szabályok alkalmazásához nem áll rendelkezésre hazai gyakorlat, mert a vonatkozó piac túlságosan kicsi, a bírói gyakorlat még nem alakult ki. A prezentációt követő szabad beszélgetésben még az USA-ban zajló egészségügyi reformok voltak terítéken, különös tekintettel az Affordable Care Act (elérhető betegellátást célzó törvény) által hozott változásokra. Ennek során élénk vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Európában mennyire lehetne használható az a megoldás, hogy jogszabály írja elő azt, hogy a biztosítók a bevételeik mekkora hányadát kötelesek a biztosítottak által igénybe vett egészségügyi szolgáltatások költségének megtérítésére fordítani.

A „Credit Insurance and Surety” (Hitelbiztosítás és kezesség) munkacsoportban (levezető elnök: Louis Habib-Deloncle, Genf) az előadók az engedményezéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. Georgiosz Pszarudakisz (Szaloniki Egyetem) az engedményezés és az adósvédelem kapcsolatát vizsgálta különösen a német és francia jogra tekintettel. Samim Ünan (Galatasaray University) az engedményezésre vonatkozó török szabályozást mutatta be, amely elsősorban a svájci megoldásokra és tervezetekre épül. Végül Karim Naszrallah (Libanon) azokra a kihívásokra hívta fel a figyelmet, amelyekkel a Közel-Keleten szolgáltatásokat nyújtó hitelbiztosítók szembesülnek: az ottani jogrendszerek igencsak megnehezítik azt, hogy a biztosítók a megtérítési igényüket érvényesítsék.

A „New Technologies, Prevention and Insurance” (Új technológiák, megelőzés és biztosítás) munkacsoportban (levezető elnök: Joaquin Alarcon, Madrid) szintén hárman tartottak referátumot. Efi Civa (Szaloniki Egyetem) az e-health szektorban érvényesítendő biztosítottvédelmi szabályozással foglalkozott előadásában, melyben különös figyelmet szentelt a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011/24/EK irányelvnek. Vasziliki Szamarci (Athén) a nanomedicinában rejlő kockázatokat mutatta be. Beszámolt a vonatkozó kutatásai eredményeiről is, melyek szerint a biztosítók még nem készültek fel ezek kezelésére. A munkacsoport utolsó előadója Teresa Rodríguez de las Heras Ballell (Universidad Carlos III, Madrid) a „Big Data” biztosítási jogi vonatkozásairól beszélt. Ennek során kitért azokra a kérdésekre is, amelyeket a „right to be forgotten” jogának egyre nagyobb mértékű elfogadottsága vet fel.

A harmadik napon került sor a teljes plénum előtti előadásokra. Ionnas Rokas (az AIDA görög tagozatának elnöke) és Michael Gill (az AIDA „Világ” elnöke) rövid üdvözlő szavai után Karel van Hulle (Goethe-Universität, Frankfurt am Main) mint az első megnyitó előadó a nyugdíjalapok működésével kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet. A másik megnyitó előadó Michel Khalaf (a Metlife Europe, Middle East, Africa elnöke) azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az ügyfelek miért annyira elégedetlenek a biztosítójukkal. Szerinte ezen az ügyfélközpontúság növelésével lehetne változtatni.

Ezt követően az első ülésszakban a „Long-term Life Insurance and Safeguards for the Insured” (Hosszú lejáratú életbiztosítások és a biztosítottak védelme) témakörben hallhattunk referátumokat. Alexandrosz Szarrigeorgiu (a Görög Biztosítók Szövetségének elnöke) arról számolt be, hogy Görögországban a 2008-as válság után a szociális háló biztosította védelem jelentősen csökkent, az öngondoskodás egyre fontosabbá valik. Ennek keretében egyre nagyobb szerepe lesz a kiegészítő magánbiztosításoknak. Minosz Moisszisz (a Görög Biztosítók Szövetségének korábbi elnöke) pedig előadásában annak a véleményének adott hangot, hogy az életbiztosításoknak a bizalomra kell épülniük, a védelmi alapok legfeljebb utolsó mentsvárként szolgálhatnak.

A második ülésszak címe az alábbi volt: „Private Insurance: A Partial Substitute or a Supplement to Social Insurance?” (Magánbiztosítás: a társadalombiztosítás részleges helyettesítése vagy kiegészítése?). Az első előadó Pamela Schuermans (EIOPA) az Európai Unió három felügyeleti hatóságának egyikét, az EIOPA-t (European Insurance and Occupational Pensions Authority, azaz Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és annak működését mutatta be. Majd Georgiosz Veliotesz (ügyvezető igazgató, Life & Health, Interamarican) referátumában azokat a Görögországban jelentkező tüneteket vázolta fel, amelyek annak a következményei, hogy a szociális állam modelljét eredetileg úgy építették ki, hogy az emberek átlagosan hatvan évig élnek, de a születéskor várható élettartam ma ennél már sokkal magasabb. Milton Nektariosz (Pireuszi Egyetem) előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az „out of pocket” kiadásokat közelebb kellene hozni a magánbiztosítókhoz, Likurgosz Liaropulosz pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a társadalombiztosítási rendszerek nem működőképesek, az azokat alkalmazó országoknak át kellene állniuk adókból finanszírozott ellátórendszerekre, amelyekhez kiegészítő magánbiztosítások kapcsolódnak.

A harmadik ülésszakban („Premium Pricing and Transparency”, azaz Díjképzés és átláthatóság) Manfred Wandt (Goethe-Universität, Frankfurt am Main) az egészségbiztosítások díjképzésére és díjmódosítására vonatkozó német szabályozást mutatta be. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a részletes biztosítottvédelmi szabályozás ellenére a rendszer csak a szakértők számára átlátható. Samim Ünan (Galatasaray University) az élet- és nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos török szabályozást ismertette. Ott az átláthatóság minél nagyobb megteremtésében az illetékes felügyeletnek van kiemelkedő szerepe. Végül Mariosz Aperegisz (igazgató, Life, Accident & Health, Carpenter Turner) az egészségbiztosítások díjmódosításával kapcsolatos görögországi problémákról számolt be. Nemrégiben ugyanis több görög egészségbiztosítót megbüntetett az illetékes felügyelet a díjaik utólagos módosítása miatt, így nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a jövőben az egészségbiztosítók hogyan kezeljék a költségeik növekedését.

A háromnapos konferencia végül a harmadik ülésszakhoz kapcsolódó esettanulmányok bemutatásával zárult. Az előadások meghallgatása után valamennyi hallgatóban megerősödhetett az a kép, hogy a társadalombiztosítási rendszerek megreformálása egyre égetőbb probléma, és ebben a folyamatban az üzleti biztosítóknak is minél nagyobb mértékben részt kell venniük.

A beszámolót készítette: Dr. Tőkey Balázs

A konferencián elhangzott előadások slide-jai: http://www.aida.org.uk/natchap_greece.asp ,

a munkacsoport üléseken elhangzottak: http://www.aida.org.uk/workpart.asp